A Szeretet Forrása: Önmagunkban Rejtőzik 
Az emberi élet egy bonyolult és sokszínű utazás, amely során folyamatosan keresünk valami mélyebb értelmet és boldogságot. Sokan azt tapasztalják, hogy a spirituális szemlélet segíthet ezen az úton, mivel rávilágít arra, hogy a valódi teljesség és elégedettség belülről fakad, az önmagunkban rejlő erőkből és érzelmekből.
Az egyik legfontosabb aspektus, amelyről a spirituális szemlélet szól, az a szeretet. A szeretet mélyen gyökerezik az emberi lényünkben, és ha ezt a szeretetet csak kívülről próbáljuk megszerezni vagy pótolni, akkor csak egy hiányérzetet és ürességet eredményezünk magunkban. Ahogy a mondás is tartja: „Ahhoz, aki már önmagától is szeretetet kap, még több szeretet adatik.” Ez azt jelenti, hogy az első lépés a valódi szeretet és elégedettség megtalálásához az, hogy megadjuk magunknak a szeretetet és elfogadást.
Gyakran hajlamosak vagyunk kritikusak lenni önmagunkkal szemben, és elfelejtjük, hogy mennyire fontos szeretnünk és elfogadnunk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Amikor képesek vagyunk ezt a belső szeretetet és elfogadást érezni, akkor már nem a külvilágtól várjuk, hogy pótolja azt a hiányérzetet, hanem képesek vagyunk saját magunkból meríteni. De a szeretet nem csak önmagunk iránti elfogadásról szól. Amikor elkezdjük megosztani ezt a belső szeretetet másokkal, valódi változásokat indíthatunk el az életünkben és a környezetünkben. Amikor mi magunk rendelkezünk belül azzal amit kapni szeretnénk, képesek leszünk önzetlen szeretetet adni. Valóban szeretni annyit jelent, elfogadlak amilyen vagy, nem akarlak megváltoztatni, sem birtokolni, szabadon élhetsz ahogy neked jó!
A valódi szeretet képes összekapcsolni az embereket, mély és tartós kapcsolatokat teremtve. A spirituális szemlélet azt tanítja, hogy a boldogság és a teljesség a belső forrásokból származik, és nem az anyagi dolgoktól vagy külső körülményektől függ. Ahogy a szeretet példáján keresztül láthatjuk, az önmagunkkal és másokkal való tiszta kapcsolatok kiindulópontját mindig a belső valóságunkban találjuk meg. Amikor megtanuljuk ezt az összefüggést értékelni és gyakorolni, az életünk sokkal gazdagabb és értelmesebb lesz.
A spirituális önszeretet alapvetően az elfogadásról és a harmóniáról szól, mind magunkban, mind a körülöttünk lévő világban. Nem arról van szó, hogy felnagyítjuk vagy bagatellizáljuk önmagunkat, hanem arról, hogy tiszteletben tartjuk a valóságot, és folyamatosan törekszünk az egyensúlyra és fejlődésre. Az önszeretet nem önzőséget vagy narcizmust jelent, hanem egy mélyebb, szemlélődő és empatikus hozzáállást saját magunkhoz és másokhoz egyaránt. Ami bent az kint, ami fent az lent. Önmagunkban szükséges megteremteni amiben a külső valóságunkban élni szeretnénk! Ehhez meg kell ismerni önmagunkat!
Ne feledd, boldog ember sosem bánt másokat! Amikor valaki megbànt jusson eszedbe és légy vele megértő, empatikus!
Keress bizalommal, várlak Szeretettel, Kata